A Mi Urunk Jézus Krisztus 24 Órája a Passiójában

Az Úr Jézus Krisztus 24 órás Keserű Passiója Luisa Piccarreta, az Isteni Akarat Kis Lánya által

† Hatodik Óra
10-tól 11-ig éjszaka †

Jézus Olajfák hegyén való második kínjai

Előkészület minden órához

Előkészület az Olajfák hegyén lévő három órához a Gethsemáné kertjében

Jézusom! Már egy óra telt el, mióta az Olajfák hegyén voltál. A szerelem mindenben fölülkerekedett és hirtelen arra készteti Téged, hogy szenvedjél azt, amit a kivégezők szolgái a legkeserűbb Passzión keresztül tettek veléd.

Jézusom! Látom, hogy tehetetlenül lépkedsz előre. Mondd el nekem, legnagyobb jódom, hova irányítod lépteidet? Ah, szeretett tanítványaidat keresed. Kísérlek Téged és karomba foglak, ha megbukolsz.

Jézusom! Új keserű fájdalom vár Ráged. A tanítványok alszanak. Te mindig irgalmasan ébreszted őket és atyai szeretettel figyelmezteted, hogy vigyázzanak és imádkozzanak. Majd visszatérsz a kertbe. De egy újabb sebet viszel szívedben, s benne látom mindazt azokat a sebeket, amiket Istennek szentelt lelkék okoznak neked. Nem csatlakozva hozzád, nem vigyázva és imádkozván, elhagyják magukat, legyen szó hanyagságról, kísértésről vagy rosszul álló lélekállapotról. Amíg előre haladniuk kell szeretettel és egységgel Tégeddel, ők alszanak, lehűlnek és visszaesnek. Milyen irgalmas vagy te, lelkek szerelmese! Ó, hogy bocsátanék a mindentől kedvesek ingratitását. Ezek az hitehagyások leginkább fájdalmakat okoznak Te drága szívedben. Oly nagy a keserűség, hogy elnyomná Téged. Ó végtelen szerelmem! A vér, amely forró szerelemmel zúg venaidban, mindenkit legyőz és mindent elfedez. Látlak földre borulva imádkozni. Áldozol magad, bűnhődölsz és igyekezel a Mindenható dicsőségét mindenkinek megmutatni. Én is Téggel leborulok, s Öneddel egyesülve akarom tenni, amit Te teszel. De mit látok, Jézusom? Látom, hogy az egész világ bűneivel terhelt vagy. Minden mi nyomorúságunk, minden gyengeségünk, a legkomolyabb vétek, a legnagyobb hálátlanság, a legborzongatóbb bűnök, a leghatározatlanabb kegyetlenségek, mindaz az gyűlölet kitörései, emberek lemészárlásai, minden blasfémia, minden eretnekség és szakadás, valójában az emberi romlottság egész mélysége áll Téglátásod előtt, lenyomja, elnyomja és mély sebekkel jár. És Te mit teszel? A vér, amely forró szerelmetől zúg belédben, minden ilyen vétek ellenáll. Az erek kinyílnak, a vér kiömlik, áztatja az öltözéket, lefolyik a földre. És vért adsz sértésekért, életedet haláltól cserélsz.

Kedvesem, milyen állapotban látlak! Lelköd fáradva van. Édes életem, ne menj el! Emeld fejed a földről, amely drága vérteddel vörösödik meg. Jöjj az karjaimba és haljak meg ebben az ölelésben helyetted. De hallom reágyó, majdnem halálos hangod, amint könyörg: "Atyám, ha lehet, menj el tőlem ez a kupa. A de nem akaratom, hanem Ti akaratod legyen!" Ez már másodszor szólol így. Hangod kardként szúrja át szívemet. Minden teremtményed bántalmazása előtted áll. Az az Ige! (Legyen meg a Te akaratod!), amely minden ember életének kellene lennie, majdnem mindegyik elutasítja. Élet helyett halált találnak. És Te, aki mindenkinek adni szeretnél életről és szent kárpótlást tenni az Atyának azokért a bántalmazásokért, akik elkerülik akaratát és elvesznek, háromszor ismétli: "Atyám, ha lehet, menj el tőlem ez a kupa!" (A kupa valóban nagyon keserű.) A de nem akaratom, hanem Ti akaratod legyen!" Amíg ezt mondod, legnagyobb jómatom, olyan keserű fájdalom borítja be, hogy végső helyzetbe hozza, halálos félelemmel tölti el és úgy érzi, mintha utolsó lélegzetét kívánná kiadni. Jézus, szerelmem! Én is egyesülni akarok veled, szenvedni és bűnhődni minden elhanyagolásért és bűntől, amit a legszentebb akaratod ellen követnek el. Imádkozom, hogy teljesítsem a legszentebb akaratot mindennel. Legyen a Te akaratod az égzem, szívverésem, gondolatam, életem és halálomban diadalmas legyen!

Jézusom, nem, ne halj meg! Hová menjek nélküled? Kihöz forduljak? Ki állna mellém a jövőben? Minden véget érne számomra. Nem, ne engedj el kezeidből, tartsd velem. Ne legyen olyan pillanat, amely elkülönít engem tőled. Enyhítsd fájdalmadat, bűnhődj velem és szenvedj velünk mindenkire, mert mindenféle bűn súlya nehezen nyomja le téged és fenyegeti összezúzni. Tiszteljem szent fejdet, szerelmem. Látom az összes gonosz gondolatokat, amelyek ricsajozó csúfjára nézel. Mindegyikük egy tövis, amely fájdalmasan átlyukasztja fejedet. Csak tövisek koronáját tesznek fejedre szolgáid. De hány szörnyű korona helyeződik az összes ember gonosz gondolatai által a drága fejdedre? ... Már vér folyik minden tagjadból, homlokodról, hajadból és egész testeddől. Milyen sajnálatom van veled, ó Jézus! Én is koronákat akarnék helyezni fejedre, de dicsőségkoronákat. A szent angyalok gondolatait és a saját szent gondolatodat is felajánlom neked, hogy mutassam meg irgalmamat, enyhítsem fájdalmadat és bűnhődjek mindenkiért.

Jézus, látom kedves szemedeiben az összes ember gonosz pillantásait, akik vérző könnyeikkel öntik arcodat. Irgalmammal nézek rád és meg akarom tetszenelem szemednek mindazt a gyönyörűséget, amit mennyben és földön találni lehet az életed szeretete egyesülésében. Jézus, legmagasabb jó! Hozzám hajolva hallom a szörnyű káromkodások hangját, bosszúkiáltásokat és rágalmazást. Nincs olyan szó, amely nem találna visszhangot tiszta fülödedben. Ó elégtelen szerellem! Irgalmammal nézek rád és meg akarom vigasztalni, hogy minden mennyei harmóniát, Anyádf szép hangját, Mária Magdolnáé s Mary Magdalene érzékletes szerelem-szívdobogását és az Isten szerető lelkek mindét hallassam fülödedben.

Életem, lelkesen megcsókolnám Ti legszentebb arcát, amelynek szépsége nem talál párját; az arca, amelyre angyalok is vágyakoznak a szépségéért, mely elragadja őket. És mégis a kegyetlenek köpönyegekkel bepiszkítik ezt az arcot, pofát vernek rá és lépdelik rajta. Drága, milyen merészség! Kiabálni akarok, hogy szétkergetem őket. Sajnálom Téged. Ezen sértések bűnhődéséül a Legszentebb Háromsághoz fordulok, hogy kérjek az Atya és Szentlélek szeretetét, mennyei Anyátok mély imádatát és szívbemélyülő gyöngédségét. Mindet felajánlom Tégednek e sértések bűnhődéséül, amelyek Ti legszentebb Arcára esettek. Sajnálom Téged a keserűségről, amely Ti ajkadat tölti be. Szörnyű átokok, részegség és ízlékes vágyak, feddhetetlen beszédek, rosszul mondott imák, káros tanítások, minden gonoszság, amit az ember nyelvével teremt, ez okozta. Sajnálom Téged és akarok édeset ízesíteni Ti ajkadat a dicséretekkel az angyaloktól és a jó keresztények edző beszédeivel, akik szent módon használják nyelveiket.

Megbukott Jézusom! Látom Ti nyakadat kötelekkel és láncokkal bekerítve, amelyeket az emberek bűnös ragaszkodása készített Tégednek. Sajnálom Téged. Felemelni akarom Téged, s felajánlom Téged a Legszentebb Háromságban lévő személyek közötti szétválaszthatatlan kötést áldozatként. Ebben az egyesülésben részt vegyenek, hogy ki tudjam nyújtani Ti felé karjaimat, és szeretetszálakat fonjak Ti nyakadra. Így akarok oldani a bűnös ragaszkodás láncait, amelyek elnyomnak Téged, mintha így lenne. Vigasztalni akarom Téged, szorosan ölelgetem Ti szívembe.

Jézus, Isten ereje! Látom Ti válladat széttépve. A hús darabokban lóg, az emberek kínzásai és rossz példái miatt. Sajnálom Téged és felajánlom Téged a legszentebb példádat, Anyátok királyi példáját és minden szentéét Ti vigasztalására. Akarok gyógyítani mind Ti vállsebeidet, hogy bezárjam bennük az összes lelket, amelyeket Ti Szívedből szakítottak el a bűnös sértések miatt, hogy újra egészséges legyen Ti emberi tested.

Szomorú Jézusom! Látom Ti mellédet fájdalmasan barázdáltatja az emberek hidegsége, melegszegénysége és hálátlansága, akik nem felelnek meg kegyelmedre. Sajnálom Téged. Vigasztalni akarom Téged, s felajánlom Téged Atya és Szentlélek kölcsönös szeretetét, a Három Isteni Személy teljes megfeleltetését. Akarok belemerülni Ti szeretedbe, hogy kielégítsem Téged azzal, hogy megakadályozzam az embereket új bűnektől, amelyek nyílként találják el Téged. Másrészt akarom őket Ti szeretetszelvényeiddel sebesíteni, hogy ne merjenek többé sérteni Téged. Akarok visszairányítani Ti saját szeretedet Ti mellébe, hogy erősítse és emelje fel Téged.

Jézusom, megcsókolom Ti teremtő kezeidet és észrevelem, ahogy minden gonosz cselekmény a lényekből szúrja őket, mintha kegyverek lenne belőlük, nem három kegyverrel, mint a kereszten, hanem annyi kegyverrel, amennyi gonosz cselekedet történik. Sajnálom Téged. Vigasztalni akarom Téged, s felajánlom Téged az emberek minden szent tettét és a vértanúk bátorságát, amelyből szeretetből adták vérüket és életüket Tiért. Akarok mindent jó cselekedeteket áldozatként felajánlani, hogy elvegyen a számtalan gonosz cselekmény kegyverét.

Jézus, megcsókolom a szent lábaitodat, melyek fáradhatatlanul nyernek lelkeket. Rájuk akarod zárni az emberek gyermekei minden lépését, de sokukat menekülőként látod és megállítani szeretnéd őket. Minden lépésükkel, amelyik rossz irányba viszi őket, érzed, hogy egy kést szúrnak bele. És a késeikkel akarod rögzíteni őket a szerelemhez. Istenem és legnagyobb jódom! Sajnálom téged. A fájdalmad enyhítésére és az emberek szeretetre való ragasztásáért tett erőfeszítéseidért, felajánlom neked a jó vallási személyek minden lépését és mindazokét, akik lelkék mentésére áldozzák életüket.

Jézus, továbbra is szenvedel haláltól való fájdalmat, nem azért, mert a zsidók kényszerítik erre, hanem az emberek bűnei okozzák ezt neked. Ebben az órában szeretetednek első helyét akarod adni, másodikként pedig azoknak a bűnöknek, amiket megbocsátasz és jóváteszel; harmadszorra a zsidóknak. Így mutatod, hogy a szenvedés, amit a zsidók kényszerítenek rád, semmilyen más nem, mint az áldozat, amelyet szereteted és bűnöd okoz neked. Most látom egyesülve szívedben: a szerelem dárdája és a bűn dárdája. Most vársz a harmadikra, a zsidók lándzsájára. Szívedet, amit szeretet áraszt meg, szenvedés gyötri az erőteljes mozdulataitól, szerelmed impaciensségétől és elpusztító vágyától, amely minden szívben életre akar kelteni. Itt, a szívedben érzed legérzékenyebben mindazt a szenvedést, amit az élő lények okoznak neked. Rosszul irányuló hajlamaikkal, rendetlen vágyaikkal és szégyenteljes kívánságaikkal más szeretetet keresnek helyetted.

Jézus, mennyire szenvedsz! Látok téged eszméletlenül közel állni, az emberi gonoszság tengereiben merülőben. Mély szánalommal nézek rád és enyhíteni szeretném a háromszor átlőtt szíved keserűségét azzal, hogy felajánlok neked az örök élet boldogságát, anyáid Mária édes szerelemét és mindazokét, akik igaz szerelmesek vagytok, áldozati tálban.

Jézusom, adj életet e szívedből a szegény szívemnek, hogy csak ez a szíveddel éljen. Legyenek mindig készségesen felajánlva neked egy frissítés, vigasztalás, kárpótlás és megszakítás nélküli szerelmes cselekedet minden sérelmedért, amit szenvedsz.

Reflexiók és gyakorlatok

Szent Atya Annibale Di Francia műve

A második órában Gethsemánéban mindaz a bűn jelenik meg Jézussal, ami valaha volt, van vagy lesz. És ő magára veszi e bűnöket, hogy teljes dicsőséget adjon az Atyának. Így Jézus Krisztus kárpótolt, imádkozott és érezte minden hangulatunkat a szívében soha nem abbahagyva az ima. És mi? Mindig imádkozunk-e bármilyen hangulattal is legyünk—hidegnek, keménynek, kísértettségben? Adjuk meg Jézusnak lelkeink fájdalmait kárpótlásként és enyhülésként, hogy teljesen utánozzuk őt magunkban, gondolva arra, hogy minden hangulatunk egy Jézus-fájdalom.

A Jézus fájdalmának kell tekinteni. És ha lehet, mondjuk neki: „Túl sok szenvedést éreztél. Pihenj meg, és mi szenvedünk helyetted.”

A vesztünk el a bátorságot, vagy merészen maradunk Jézus lábainál, mindent odaadóan átadva Neki, amit szenvedünk, hogy Jézus megtalálja saját emberi természetét bennünkben? Azaz mi vagyunk Jézusnak az emberi természete? Mi tette Jézus emberi természete? Megdicsőítette Atyját, kárhoztatta és könyörgött a lelkek megmentéséért. És mi—bevesszük-e magunkba e három szándékot Jézusa minden cselekedetében, hogy mondhassuk: „Bevettük magunkba az egész Jézus Krisztus emberi természetét?”

A sötét pillanatainkban elhelyezzük-e a szándékot, hogy másokban fényessze fel igazságosság fénye? És amikor lelkesedéssel imádkozunk, elhelyezzük-e a szándékot, hogy olvassza meg sok szív jégét, amely bűnben keményedett?

Jézusom, hogy megkönyörüljek Tebenned és enyhítsem a teljes kimerülésből, amiben vagytok, felállok az égbe és saját Isteniségemet teszem magamé; és elhelyezve azt körülötted, akarom eltávolítani mindazt a sértést, amit teremtmények okoznak. Akarom ajándékba adni Tebennéd szépségedet, hogy távolítsa el bűn csúfját; szentségeidet, hogy távolítsa el minden olyan lelketől az undorítást, akiknek Te irtózatot érezel, mert halottak a kegyelmen; békeidet, hogy eltávolítsa mindent a zűrzavartól, lázadásoktól és zavargásoktól minden teremtményben. Harmóniáiddal akarom enyhíteni hallódat az sok rossz hang hullámaitól. Jézusom, szándékomban van annyi isteni bűnbocsánati cselekedet ajándékozni Tebennéd, amennyi sértés támad rajtad, majdnem akarva halálodat adni. És életedet akarom odaadni saját cselekedeteiddel. Akkor, ó Jézusom, akarok egy hullámot a divinity-eden mindent átszúrni, hogy az isteni érintkezésben már ne merjen senki sérteni Tebet.

Csak így tudok odaadni Tebennéd könyörületet minden sértésre, amit teremtmények okoznak rajtad.

Ó Jézusom, édes életem, legyenek imáim és fájdalmaim mindig az ég felé emelkedve, hogy a Kegyelem Fénye esőzzön mindenre, és szívd be saját életedet bennem.

¹ Figyeljük meg a remete lelki egyedi és képzeletbeli stílusát, amely úgy változik át abba, amit szemlél, hogy gondolatait merész képpel összefoglalja: Akarok engem átszúrni az emberek mindenét a tengered divinity-éből. Ezzel akarja mondani: Akarom hangomat nagy hangsúllyal hallatni, hogy mindenkinek megérthető legyen, hogy Te vagy az Örök és Halhatatlan, kizárólag Tebennéd van a dicsőség, szeretet és magasztosítás joga: Ti, Jézusom, aki végtelen szeretetedben felvetted bűnünket, s mint Isten-ember el tudtad nyújtani egy kielégítést, amely megfelel az isteni igazságnak.

Köszönetmondó ima minden Szent Órá után az Olajfák hegyén

Áldozat és Köszönet